A Főnök öröksége, avagy pár gondolat egy utánpótlástornáról

Budapest, 2020. március 8.

Harmadik alkalommal rendeztük meg a Szent István Sportegyesület alapítójának emléket állító, U11-es korosztály számára kiírt Patonyi László Utánpótlástornát a tanár úrról elnevezett sportcsarnokban.

A házigazdán kívül 4 fővárosi (ASR Gázgyár, FTC, Őrmező SE, Újbuda FC) és 2 vidéki (Apci TE, Tiszadob SE) képviseltette magát a tornán. Öröm volt látni, hogy benépesült a sportcsarnok a fiatal labdarúgókkal, a lelátó pedig az őket elkísérő szülőkkel, akiknek ezúton is szeretnénk megköszönni a sportszerű biztatást.

Szeretnénk kitérni a két kis vidéki csapatra, egészen pontosan az ott folyó áldozatos tevékenységre, amellyel sikerült mind Apcon, mind Tiszadobon újjáéleszteni a labdarúgást. Az edzők és segítők tényleg önzetlenül dolgoznak, és a semmiből kezd beérni a munka. Abban a reményben foglalkoznak a gyermekekkel, hogy ezekből a községekből is érkezhetnek majd labdarúgók akár az FTC-be, akár a magyar válogatottba. Külön köszönjük, hogy elfogadták a meghívásunkat és jelenlétükkel színesítették az emléktornát. Reméljük, hogy a jövőben sem zárkóznak el megkeresésünktől, amennyiben igény lesz rá, egyesületünk segítséget nyújt a számukra.

A kilátogatók változatos, izgalmas mérkőzéseket láthattak, a kis focisták gyönyörű cselekkel, kiemelkedő kapusteljesítményekkel és szebbnél szebb gólokkal kápráztatták el a közönséget.

A díjak átadásában iskolánk igazgatója, Harmath Zsolt, valamint az FTC és a magyar válogatott játékosa, Leandro de Almeida segédkezett, akiktől a gyerekek örömmel vették át az elismeréseket.

Az emléktorna végeredménye:

  1. FTC
  2. Szent István SE
  3. ASR Gázgyár
  4. Őrmező SE
  5. Újbuda FC
  6. Apci TE
  7. Tiszadob SE

A különdíjasok:

  • A gólkirály: Kemény S. Milán (FTC)
  • A legjobb kapus: Gajda Nóra (Újbuda FC)
  • A legjobb játékos: Jakab Zétény (ASR Gázgyár)

A torna díjai után átadásra került a Patonyi László életműdíj, amelyet olyan emberek kapnak, akik vezetőként, edzőként, játékosként öregbítették a Szent István SE hírnevét, esetleg együtt dolgoztak a Főnökkel. A díjat idén id. Héray László kapta.

Ez a torna többről is szólt, mint a versengésről a legjobb helyezésekért, megmutatta, hogy jónak lenni jó a szó minden értelmében. Történt ugyanis egy olyan dolog, amelyet mindenképp meg szeretnénk említeni. A tiszadobi mélyszegénységben élő gyerekeket néhány helyi kötődésű fiatal karolta fel, a fejükbe vették, hogy a labdarúgáson keresztül mutatnak utat nekik, hogy van kiút, létezik más alternatíva is a pozitív kiemelkedésre, így kerültek ide ezek a gyerekek. Minden segítséget igyekeznek nekik megadni, az egyiküknek azonban még nem volt teremfocira alkalmas cipője, csupán egy stoplisa, amelyet ő ugyan nagy becsben tart, de teremben nem lehet benne játszani, ezért az egyik csapattársa utcai cipőjében focizta végig a napot. Ezt látták a lelátón ülő szülők és edzők, és érdeklődtek, honnan és hogyan érkezett ez a kis csapat. Elmeséltük, ezután pedig kérdezték, miben tudnának segíteni, hogy elérhessék álmaikat az ott játszó gyerekek. A beszélgetés után az FTC edzője, Molnár Tamás, valamint néhány szülő jelezte, hogy szeretnének beszélgetni a tiszadobi csapattal az eredményhirdetést követően. Erre sor is került, és az egyik kis Fradi játékos felajánlotta a tornán használt, nemrégen vásárolt cipőjét a kisfiúnak, ha legközelebb jönnek, legyen megfelelő cipője a rendezvényre.

Úgy gondoljuk, ezek azok a pillanatok, amelyekért érdemes gyermekekkel foglalkozni, amikor látjuk és érezzük, hogy emberi értékeket is sikerül átadnunk nekik a sporttal kapcsolatos tudáson kívül.

Szeretnénk megköszönni a résztvevő csapatok sportszerű játékát, reméljük, a Főnök is látta az égi lelátóról az új, feltörekvő generációt, és büszke arra a munkára, amely az ő örökségeként folyik tovább a Szent István Sportegyesületnél.

Ezúton köszönjük Makrányi Sándornak a szervezést. Jövőre veletek, ugyanitt!

Hajrá, utánpótlás! Hajrá, SZISE!

Fotók: Daru Andrea

Attachment

Leave a Comment

(required)

(required)