Egy hét van hátra a bajnoki rajtig, az augusztus 29-ei nyitómérkőzésig, amikor Monorron fogadja a Szenti a Debrecen csapatát. A Szent István tehát a felkészülés hajrájához ért. Györfi Jánossal, a gárda stratégiai-szakmai igazgatójával beszélgettünk, hogyan látja a lehetőségeket az NB I-es idényben.
Györfi János szakmai és stratégiai igazgatóként támogatja a lányokat.
Mi lehet, mi kell, hogy legyen a fő gondolat a felkészülés végén?
Talán egy összegző mondat, amely úgy szól: Köszönjük, jól vagyunk! Kitartóan dolgoznak a lányok. Előre, alaposan megtervezett módon zajlik a felkészülés, Vojkovics Gyula vezetőedző irányításával. Nyakunkon a hajrá, most már harci sebességre kell kapcsolni, mert egy ilyen kis csapatnak csak úgy van esélye, hogy nagyobb aktivitással, gyorsasággal, küzdőképességgel lépjen pályára. Jelenleg is zajlanak az edzőmérkőzések, holnap például Szegedre utaznak a lányok, hogy a Szeged KKSE csapatával edzenek együtt. Ebben az utolsó felkészülési szakaszban nagyon sokat számítanak ezek a mérkőzések. Az biztos, hogy szorít minket az idő, de minden lehetőséget megragadunk, hogy precízen kitöltsük ezt a pár napot.
Mint korábbi sikeres vezetőedző, a klub felkérésére jelenleg stratégiai és szakmai vezetőként dolgozik a csapat mellett. Mit jelent mindez?
Ebben a pillanatban szakmai igazgató, stratégiai igazgatói feladatokat látok el. Ebben jelentős tapasztalatom van, hiszen a civil munkámban is stratégiai tervezéssel foglalkozom. Alaposan átlátom ezt a területet, mert 2003 óta dolgozom ebben a témában. Tulajdonképpen, ha le akarom egyszerűsíteni, szakmai és perspektívikus támogatást biztosítok a csapatnak, a lányoknak.
A bajnoki aranyérem átadásra vár BB és Györfi János
Hogyan látja a Szent István helyét az NB I-ben, milyen kilátásai vannak az együttesnek?
Eddig a Szentinél a sport, tanulás és egy közösség egymásra épülésének a modelljét próbáltuk sikerre vinni. Tulajdonképpen szűk két és fél év alatt a csapatunk a 11. helyről küzdötte fel magát a bajnoki címig, elmondhatom, hogy ez a kísérlet sikeres volt. Most ennek a modellnek az életképességét vizsgáljuk, hogyan állja meg a helyét egy szinttel feljebb. Sok kérdés fogalmazódik meg bennünk, majd menet közben biztosan kapunk rá választ is. Az egyik ilyen kérdés az, hogy tud-e azonosulni a csapattal egy lokális közösség? Tud-e Monor támogatni és komolyan mellénk állva szurkolni egy ilyen kis csapatnak? Tudnak-e a lányok sportolni és tanulni egyszerre, egy kicsit hátrébb szorítva az egyéni érdekeket? Ezek nagyon érdekes kérdések, menet közben megkapjuk rá a választ. Egy komoly kísérlet, aminek az eredményéhez hónapról hónapra közelebb jutunk.
Hogyan látja a lányokat, milyen a csapat összetétele? Miben kell fejlődniük, hogy egy ilyen kihívással megküzdjenek?
A csapatunk egy tanult, intelligens közösség. Az új tagok személyiségüket tekintve beleillenek a közösségbe. Egy ilyen kis csapatnál fontos a kapusmunka, a fal együttműködése. a lerohanás mellett a gyors visszarendeződés és az agresszív védekezés. Ha egy kiscsapat ezt karakteresen, keményen véghez viszi, még egy nagycsapatot is megfoghat vele. A mi oldalunkon van egy komoly csapategység , a másik oldalon, ellenünk van a rutin, az erő és a magasság. Ezzel kell szembeszállnunk. Jól ismerem a lányokat, ismerem az igazi akarásukat, győzni vágyásukat, ezt kell elővenniük, de most minden egyes másodpercben, akkor meg tudnak kapaszkodni egy olyan bajnokságban, ami világszínvonalú. Nagyon bízom bennük és sok sikert kívánok Nekik!
Leave a Comment